I.fejezet 14.rész

     Sziasztok!Első sorban meghoztam az új részt.Másod sorban megszeretnénk nektek köszöni az elmúlt résznél a kommikat. A legközelebbi rész hétfőre vagy keddre lesz várható.Nem is tartalak fel benneteket,jó olvasást!

                                                                                     Beca x.

*Niall szemszöge*

Csodálatos reggel van.Fanni még csendesen szuszog itt mellettem,nincs szívem felkölteni.Milyen csodálatos,hogy itt van,bár lelkiismeret furdalásom van amiért miattam veszett össze a családjával.Ma szeretném,ha az én családom is tudomást szerezne kettőnkről.Remélem ők meg fogják érteni.De ez egyenlőre még maradjon az én fejemben.

-Érzem,ha alvás közben néznek!-morogta Fanni,csukott szemekkel, mosolyogva.

-Nem akartalak felébreszteni!-pusziltam meg a homlokát.

-Hmm..semmi baj!-mondta majd kimászott mellőlem.Én is „kimásztam” az ágyból és együtt mentünk le reggelizni.Mindenki lent volt már,kivéve Rebeka és Harry.Bíztos jól sikerülhetett az a randi.Húú,én még sohasem hívtam el Fannit randira.Megkell kérdeznem Rebekától,hol van a városban egy jó hely ahova elvihetném ma este.

A hűtő felé vettem az irányt,hogy keressek valami reggelit.Végül is a müzlinél maradtam,ami nem a legjobb reggeli számomra.

-Jó reggelt!-baktatott lefelé a lépcsőn Rebeka.

-Jó reggelt neked is!-szólalt meg Fanni!-Hogy sikerült a randi?

-Majd később elmesélem!-válaszolta fülig érő mosollyal.

Már mindneki lent vol kivéve Harry.Eszembe jutott valami jó ötlet.

-Van egy ötletem!Harry még úgysem kelt fel tehát felébreszthetnénk!-néztem a többiek felé,akik arcán gonosz mosoly jelent meg.

-Na mi az?!-kérdezte Louis.

-Kell egy vödör és benne hideg víz!!Na ki van benne?-kérdeztem nevetve.

-Ebben mindenki,hisz már fél 12 van!!-mondta Louis.

Gyorsan szereztünk vödört és megtöltöttük vízzel. Lassan,csendesen és óvatosan mentünk fel Harry szobája elé.Lassan benyitottunk,Harry még javában aludt,de már nem sokáig.Louis egy pillanat alatt leöntötte vízzel és Harry szeme kipattant.

-Mire volt jó ez?-kérdezte reggeli rekedtes hangján,de erre mindenki felnevetett.

-Nem képzeled,hogy déli 12-kor még aludni fogsz?!-röhögött Zayn.

-Minden csurom vizes,fúj,gyerekek,hogy fogok én itt aludni?

-Ne nyavalyogj hanem mássz kifele az ágyból!-mondta Louis atyáskodós hangon.

-Ha titeket nem zavar,hogy mesztelenül alszom akkor fel is kelhetek most!-mondta mostmár ő is nevetve.

-Mi mentünk kifelé!-mondtunk majd mindannyian sarkon fordúltunk és kimentünk.

Fanni elindult a szobába és mondtam neki,hogy majd én is megyek,csak van egy kis dolgom.

-Rebeka,várj csak egy kicsit!-állítottam meg.

-Tessék?Van valami baj?-nézett rám meglepődve.

-Nem,nincs semmi,csak ma elszeretném vinni valahova Fannit és nemtudom,hogy erre mi merre van.

-Na hát lássuk...-kicsit gondolkodott.-Van a városban egy szuper kis étterem,nincs messze és finom a kaja is.

-És eltudnád mondani merre is menjünk?-vakartam meg a tarkóm.

-Egyenesen,kimész erről az utcáról,jobbra van egy hosszú út,azon végig onnan pedig 2 saroknyira.

-Köszi szépen!-majd bementem a szobámba.

Fanni bent ült és twitterezett.

-Na mi újság?-kérdeztem majd leültem mellé.

-Semmi különös épp a híreket böngészem és pár tweetet írok,rég nem voltam már fent!-válaszolta majd lehajtotta a laptop tetejét.

-Van egy ötletem ismét!-mondtam majd felnevetett.

-Megint mi az?-nézett rám csillogó szemekkel.

-Várj fellépek skype-ra és meglátod!-mondtam és már fent is voltam.-És most ha nincs ellenedre felhívjuk édesanyám!

-Niall,bíztos jó ötlet?És ha ők is ellenezni fogják ezt az egészet?És nem fognak engem szeretni?-mondta félve.

-Ne félj,ha én szeretlek ők is meg fognak szeretni!-válaszoltam majd megcsókoltam.

-Szia anya!-szólaltam meg,amikor megláttam édesanyám a vonal másik végén.-Hiányzol!

-Szia drágám,te is nekem.Mi újság arra?-mondta kedves hangon.

-Hát elég sok minden,szeretnék neked és apának valami fontosat mondani!-mondtam,majd intettem Fanninak,hogy üljön úgy mellém,hogy őt is lássák.

-Bobby gyere csak,Niall valami fontosat akar mondani!-kiáltott anya apának.

-Szia apa!-köszöntem édesapámnak is.-Barátnőm van!Anya,apa őt itt Fanni,Fanni ők itt a szüleim Bob és Maura.-mutattam be egymásnak őket.

-Örülünk nektek, Niall!Szia Fanni!Remélem majd egyszer eljösz Niallel ide hozzánk,Mullingar-ba és majd személyesen is megismerhetünk!-mondta apám mosolyogva.Nem gondoltam,hogy ennyire jól fogja fogadni,általában szigorú velem a szerelem terén.

-Jó napot!-szólalt meg Fanni is félénken.

-Legyen csak „szia”!Fiatalok vagyunk mi még!-nevetett fel édesanyám.

-Hát akkor sziasztok!-oldódott fel Fanni.

-Mesélj valamit magadról!-mondta anyukám.

-Fanni Feldrich vagyok,lassan 16 éves.Nagykárolyban élek.És köszönöm nektek,hogy ilyen csodálatos fiút neveltetek!-mondta könnyes szemekkel a végén.

-Szeretlek!-szóltam közbe.

-Én is téged!-majd megcsókolt.

-Örülünk,hogy ilyen jól kijösztök,reméljük,hogy majd a távolság nem fogja szétszedni a kapcsolatotokat!-mondta édesapám.

-Teszünk ellene!- mosolyogtam.Igazából még csak most fogtam fel,hogy mi is lesz amikor majd augusztus végén vissza kell utaznunk.Fanninak suli,nekem a stúdió lesz az új otthonom,az következő album miatt.De minden nap fogunk beszélni.

-Vigyázzatok magatokra!Hiányoztok,mint mindig!Majd még hívlak titeket!-mondtam majd lezártam a beszélgetést.

-Látod,nem is volt ez annyira rossz,kedvelnek téged és még jobban meg akarnak ismerni!-mondtam Fanni felé fordúlva.

-Nagyon kedves szüleid vannak,bár csak az én apám is ilyen megértő lenne.-mondta lehajtott fejjel.

-Tudod,ha nekem is majd egy lányom lesz,én is nagyon fogom félteni!-próbáltam megnyugtatni.-Szerintem beszélned kellene holnap a szüleiddel!

-Én is ezen gondolkodtam,és holnap hazamegyek és beszélek velük!

-Jól teszed,de addig is ne gondolj a holnapra,ma este eljönnél velem vacsorázni?-dobtam fel az ötletet.

-Természetesen,igen!És hova megyünk?Nem is ismered a város helyeit!-mondta felhúzott szemöldökkel.

-Minden elvan rendezve,és tudom,hova kell menni!Legyél kész fél 9-re!

-Akkor viszont el kell keszülnöm!-fogta magát és elindult a fürdő felé.