I.fejezet 13.rész

                         Sziasztok!Meghoztam a 14. részt.Nagyon köszönjük  a kommikat és a 10 feliratkozót.Reméljük,hogy fog tetszeni ez a rész is.Jó olvasást és további szép napot kivánunk!

                                                                         Beca x.

Egész este „soha többé nem látod” hangok csengtek a fülemben.Ez nem fog megtörténni.Letöröltem könnyeim és elindultam kifelé,nem akarok itt egy percig sem tovább maradni.Reméltem,hogy észrevétlenül kijutok.De nem így lett.

-Hova-hova?-szólt apám karba tett kézzel.

-El innen!-mondtam határozottan.

-És mégis hova?Egyenesen Niall karjaiba és vele együtt Londonba?-mondta mérgesen.

-Talán!

-Akkor menj,ha te boldog leszel.Csak majd ne gyere hozzám sírni,ha ott hagy!-mondta az ajtó felé mutatva.

-Ilyet teszel a lányoddal!Az EGYETLENNEL. - mondtam vissza se nézve.

Tudom,hogy reggel amikor felkel,ő is és én is megbánjuk ezeket a szavakat,de most nem,most minnél hamarabb el kell jutnom Rebekáig.

Egyedül,a sötétben éjjel,ahol még a halott sem jár.Úgy siettem,ahogy csak tudtam.De végre ide is értem.Nem csengettem,tudtam,hogy van egy kulcs az egyik virágtartó mellett,kivettem és azonnal az emeletre futottam,hiszen lent már nem volt senki.

Rebeka szobájába mentem.

-Fanniii!Te itt?Hogy?Az éjszaka közepén?-ölelt meg.

-Rettentően összevesztem apámmal!Olyan dolgokat vágtunk egymás fejéhez,szerintem holnap reggelre mindketten megbánjuk.Az elején még azt hittem megérti meg minden,de ezután már szinte ő küldött el,egy percig sem akartam ott maradni tovább.Niallt szeretem.

-Nyugodj meg kérlek,de Niall tudja,hogy itt vagy?És anyukád?-kérdezte aggódva.

-Egyikőjük sem,anyát reggel felhívom,Niallnek csak reggel szóljunk.Rendben?

-Ahogy akarod.Itt alszol velem?

-Igen!És köszi mindent!-öleltem meg.

-Igazán nincs mit.

Nem voltam a legnyugodtabb,de próbáltam elaludni.Csak Niall járt az eszembe.Fél álomban lehettem,amikor csörtetést hallottam a folyosón,gondoltam,csak valamelyik fiú mászkál és nemtud aludni.De kis idő elteltével megszüntek a zajok.Ismét majdnem álomba merültem,amikor Liam hangját hallottam meg átszűrödni a falon.Rebeka rémülten felült.

-Mi van itt?-kérdezte álmosan.

-Nem tudom,én eddig még nem aludtam,eddig csak a folyosón hallottam csörtetést,de mostmár Liam hangját is hallom.-mondtam neki.

-Mindjárt megtudjuk mi van!-állt fel az ágyról.-Jösz vagy maradsz?

-Megyek!Talán valami baj van!-álltam fel én is.

Gyorsan a mellettünk lévő szobába mentünk.Niall és az én szobámba.Mikor beléptünk a szobába azt láttuk,ahogy a fiúk az agyán ülő Niall körül állnak és a teljesen kikészült Niall vigasztalják.Azonnal odaszaladtam hozzá.

 *Niall szemszöge*

A fiúk mindig is mellettem álltak,amikor valami baj volt,de ilyen rosszul még sosem éreztem magam.Nem tudtam mit csinálhatnék,így a fiúkat hívtam át a szobában.Liam rögtön próbált megnyugtatni,de nem sikerült.Nekem csak Fannira van szükségem.Amikor hallottam,hogy nyíllik az ajtó arra sem néztem,nem akartam,hogy Rebeka is engem sajnáljon.De hirtelen egy ismerős kéz ölelt meg.El sem hiszem.

-Fanni!De jó,hogy itt vagy!De hogy?-öleltem és csókoltam meg.-Nem is az a fontos,hanem az,hogy itt vagy.

-Na mi mentünk!-szóltak a többiek egyhangúan.

-Hát tudod,apámmal nagyon összevesztem,sok rosszat vágtunk egymás fejéhez,azt mondta,ha én boldog leszek melletted akár el is költözhetek!De számomra mind ketten fontosak vagytok,nem várhatja el,hogy válasszak az apám és a szerelmem között.

-Ez igaz,de én akkor sem akarom,hogy én miattam össze vessz a családoddal.-mondtam mélyen a szemébe nézve.

-Minden rendben lesz!-mondta,de a szemei mégis könnyesek voltak.

-Ahogy mondtam:Örökké szeretni foglak!-talán túl nagy szavaknak tűnik még ennyire az elején,de igaz.

-Én is szeretni foglak!-mondta majd megcsókoltam és egymás karja közt aludtunk el.

Nagyon rossz volt,az a tudat,talán csak pár órára,hogy örökké elveszíthetem.

*Rebeka szemszöge*

Reggel végre kipihenten ébredtem,örültem,hogy végre minden rendben van és se Niallt se Fannit nem látom szomorúnak.Elvégeztem a reggeli teendőimet majd lementem reggelizni.

-Jó reggelt – mondtam nem figyelve arra,hogy ki ül a konyhába.

-Neked is – válaszolt egy rekedtes hang.

Hirtelen megfordultam a hang felé és Harrynek ütköztem ,az ő kezéből a narancslé egyenesen a felsőmre borult.

-Bocsi ,nem akartam – mentegetőzött.

-Semmi gond,én fordultam meg hirtelen – mosolyogtam – Megyek és lecserélem. – mondtam.

-De ugye a randi még áll? – bizonytalanodott el.

-Persze  - válaszoltam.

-7-re legyél kész.– mosolygott huncutul.

-Oké – mondtam és felsiettem az emeletre.

Egyenesen Fanni szobájába mentem,nálam kopogás nem létezik úgyhogy egyenesen berontottam a szobába.Sajnos egy elég rossz pillanatot kaptam el,Fanni és Niall az ágyon élvezték egymás társaságát.Amilyen gyorsan kinyitottam az ajtót ugyanolyan gyorsan zártam is be.

-Bocsi – kiáltottam és bementem a saját szobámba.

Az ágyra dobtam magam hiszen még csak fel 12 volt.Felléptem twittere visszakövettem pár embert,hallgattam egy kis zenét sőt még olvastam is,ami nálam ritkán szokott előfordulni,hogy önszántamból olvasok.Még csak fél 4 volt,úgyhogy lepihentem egy kicsit.Egy pár pillanat alatt már az álomba szenderültem.Álmomból megébredve halk suttogásokat hallottam az ajtó felől.

-Vajon mikor fog felkelni? – hallottam meg Liam hangját.

-Nem tudom de addig jó amíg alszik,úgyis még csak fél 6  - mondta Louis.

„Addig jó amíg alszik?”

Vajon mit csináltak,hogy jó ha alszok.Egy ideig még teszem azt ,hogy alszok hátha kiderül valami.

-Milyen békés amikor alszik – hallottam Zayn mosolygós hangját.

-Békés nem békés,nem szabad,hogy hagyjuk ,hogy kinézzen az ablakon  - mondta határozottan Liam.

-Igyvan – társult hozzá Louis és Zayn.

Már nem bírom tovább,muszáj megtudnom mi folyik itt.

-Miért nem szabad kinéznem az ablakon? – kérdeztem tőlük.

Ijedten rám kapták tekintetüket,majd egy darabig csak néztek, de amikor felálltam az ágyról és az ablak felé mentem megtörték a csendet.

-Háth...izé..Liam miért is nem szabad kinézzen? – vettet Zayn egy könyörgő pillantást Liam felé.

-Háth azért,mert Fanni meg Niall ott nyalják-falják egymást a kertbe és nem egy szép látvány ahogy majdnem elnyelik egymást – bólogatott a három fiú.

-Hát ez nem volt elég meggyőző  - mondtam és az ablak felé mentem.Már majdnem ott voltam de valamelyik fiú rám ugrott.

-Nem nézhetsz ki – mondta Louis.

-Ezt még megbánod,Louis.Megbánod !– mondogattam – Elveszem az összes répáidat és ...majd még kitalálom,hogy mit csinálok velük és ne is probálkozz,tudom ,hogy a zokniadba rejteted őket! – tettem hozzá.

-Neee!Csak a répáimat neee !– orditozot Lou.

-Dehogynem! – rögöttem ördögien.

-Elég legyen !– álitott minket fel Liam – Rebeka neked nem randira kéne menned? – kérdezte.

-Úr Isten a randi – kiabáltam és egyenesen a mosdóba szaladtam.Amilyen csak gyorsan tudtam megfürödtem .Amikor kiléptem a fürdőből szerencsére már senki se volt bent.Még csak negyed 7.Rendben,kész leszek 7 óráig.A hajamat megszárítottam türelmesen,majd a szekrényem elé álltam.Egymás után dobáltam  a ruháimat,az ágyon már egy valóságos ruha piramis állt és a szekrényeben is már alig volt egy pár ruha.A szekrény aljában találtam egy baba rózsaszín szoknyát ami nagyon tetszett.Mellé találtam egy kötött pulcsi szerűséget mai tökéletesen illet hozzá,elővettem egy övet a kis szoknyához és elkezdtem öltözködni. Harry nem mondta ,hogy mibe öltözek ezért a ruha ami rajtam volt,szerintem tökéletesen illik egy “első randihoz”.Nem sminkeltem ki magam,általába nem szoktam ezért csak egy kis szájfényt használtam.Volt még időm ezért begöndőritettem a hajamat.Pont mire kész lettem kopogtattak az ajtónál.

-Jöhetsz – ordítottam a fürdőből.

Hallottam ahogy az ajtó kinyílik és valaki a fürdő felé jön.

-Gyönyörű vagy – hallottam Harry mély hangját.

-Köszönöm – mosolyogtam.

-Mehetünk? – kérdezte.

-Persze – mondtam.

Harry a zsebébe kotorászott és egy fekete kendőt vett elő.

-Nane – mosolyogtam – Ez az amire gondolok? – kérdeztem.

-Fordulj meg – mondta.

Megfordultam majd ő  óvatosan bekötötte a kendővel a szemem.Elindultunk kifelé minden lépésnél segített,a lépcső kisebb-nagyobb gondokat okozott de megoldottuk.Még mentünk egy picit majd megálltunk.Lassan levette a kendőt.Ami  a szemeim előtt voltak hát az hihetetlen.Egy nagy pléd volt kiteritve a fák között amiken párnák voltak és egy piknik kosár.Az egész körül pedig kis lámpák voltak amik a fényforrás szerepét töltöték be.Egy pár percig csak néztem,nem tudtam a szememnek hinni,olyan gyönyörű volt minden.

-Valami nem tetszik! – aggódalmaskodott Harry

-Dehogyis,ez egyszerűen tökéletes. – mosolyogtam.

Harrynek az arcán egy vigyor jelent meg,majd kezét az enyémbe csúsztatta és maga után húzott.Elő vett egy üveg bort,majd a saját készítésű ennivalót ami egyszerűen isteni volt.Minden olyan hangulatos volt,nem zavart minket senki,így nagyon jól tudtunk beszélgetni.Az igazi énjét mutatta,nem a nagy Harry Styles-t csak szimplán Harry. Egy teljesen más személyt ismerhetem meg ma este.Nagyon sokat beszélgettünk,nevetgéltünk észre sem vettük milyen gyorsan telik az idő.Egy pár perce csak csendben ültünk egymás mellet majd Harry törte meg a csendet.

-Annyira örülök,hogy megtaláltam azokat az üzeneteket !– mosolygott.

-Én meg ,hogy megírtam őket és ,hogy reméltem,hogy egyszer úgyis megkapod – mondtam.

Harry elmosolyodott majd közelebb jött.Arcunk egyre közelebb és közelebb került egymáshoz.

-Valamit már rég kiszerettem volna próbálni. – mondta és ajkait az enyémre tapasztotta.Teljesen elfeledkeztem mindenről csak a pillanatnak adtam át magam.Egy bizsergés futott át testemen,mikor megszakadt a csókunk.Hihetetlen miket tud kiváltani belőlem.Csak néztük egymást egyikünk szem szólalt meg.Nem kellettek szavak ahhoz ,hogy megértsük egymást,gyengéden karjaiba zárt,fejemet a vállára hajtottam és csak élveztük a pillanatot.

I.fejezet 12.rész 2/2

   Helloooo!Meghoztam az új részt,ami remélem fog tetszeni.Nagyon köszönjük a két hozzászólást.Ez a rész szerintem elégé hosszúra sikeredet,úgyhogy jó olvasás kívánok!Tovább jó napot kívánok!

U.i :változtattuk egy picit  a kinézeten reméljük tetszik!

                                                                                         Beca x.

*Rebeka szemszöge*

Paul itt hagyta a kocsit amivel jött,ami pont a Harryé tehát azzal mentünk el Fanniékhoz.Mindenki izgult de legjobban Niall,hogy mit fognak szólni Fanni szülei.Épp szálltunk kifele a kocsiból amikor észrevettem,hogy Niall a kezét tördelve ült a kocsiba.

-Nem lesz semmi baj,Anna és Dávid nem olyan rosszak – simítottam meg a vállát.

-És ha nem kedvelnek? – kérdezte.

-Most komolyan?Szerintem nem az a legfontosabb hogy ők kedveljenek hanem az ,hogy te és Fanni jól meglegyetek? – mosolyogtam rá.

Nem tudott válaszolni,mert Fanni esett be az ajtón.

-Jösztök? – kérdezte.

-Persze – válaszoltam.

Elindultunk a többiekkel együtt keresztül a kerten majd egyenesen be az ajtón ahol Anna és Dávid már vártak minket.

-Sziasztok – mosolyogtak – Gyertek beljebb – mondták.

-Feldrich Dávid vagyok ő meg a feleségem Anna – mosolygott Fanni apja.

A fiú sorban bemutatkoztak aztán tovább mentünk az ebédlőbe. Niall még mindig ideges volt,de szerencsére  hátul maradt tehát tudtam vele beszélni egy kicsit.

-Na  látod,eddig minden jól megy.nincs miért aggódnod – mondtam.

-Jah, eddig – mondta és tovább ment.

Nem értem mi a baja én csak oldani próbálom a feszültséget körülötte de annyira visszataszítóan viselkedik.Úgy érzem ,hogy ez az este nem fog jól sikerülni.Leültünk az asztalhoz,mellém pont Harry ült ő mellé meg Louis.Velem szemben pedig Fanni,Niall,Liam és Zayn foglalt helyet.A vacsora  csendesebben telt mint gondoltam volna,egyetlen aki beszélt az Fanninak az anyukája volt, aki ezt-azt kérdezett a fiúktól.Rajta látszott,hogy tényleg kedveli őket ellenben Fanni apjával.Ő rajta egyáltalán nem látszik,hogy érdekelné a vacsora vagy éppenséggel a társaság.Közeledtünk a vacsora végéhez de még Fanni és Niall nem jelentet be semmit.Se baj majd én kezelésbe veszem a helyzetet.Elkezdtem rúgdosni Fanni lábát,szerencsére hamar kapcsolt és értetlenkedve nézett rám.

-Elnézést mi kimennék a mosdóba – mosolyogtam – Fanni? – próbáltam újból mosolyt varázsolni az arcomra kisebb-nagyobb sikerrel.

Vette az adást és elkezdet utánam jönni.

-Mikor is fogtok szólni ,hogy Niallel együtt vagytok? – húztam be  a fürdőszobába

-Nemtudom – mondta.

-Én tudom – mondtam – Most – rángattam vissza.

Leültünk vissza az asztalhoz,de Fanni még mindig nem mondot semmi.

-Khm..Fanni?Niall? – néztem rájuk – Nem akartok bejelenteni valamit? – kérdeztem ártatlanul.Fanni felállt,magával rántotta Niallt és a szülei felé nézett.Végre már.

-Anya ,apa valami nagyon fontosat szeretnék nektek mondani – mosolygot – Szóval Niall és én együtt vagyunk – mosolygot és össze kulcsolta a kezét a Niallével.

Az anyja mosolygot az apja pedig  semleges arccal nézett rájuk.

-Gratulálok lányom – ölelte meg Anna Fannit – Nekem nincs ellenemre – mosolyogott Niallre.Végre kedet oldot lenni a hangulat,viszont Fanni apja még mindig csak ült.

-Apa? – kérdezte Fanni csendesen

-Életed legrosszabb döntését hoztad meg! – mondta az apja

-H-h-hogy érted ezt? – dadogta Fanni,majd  egy könnycsepp szántota végig az arcát.

-Csak kifog használni ,mint a  többi vele egy idős  - mondta nulla érzelemmel – Gondolod,hogy pont te fogsz kelleni neki amikor annyi lányt megkaphat? – kérdezte

-Ez egyáltalán nem igaz uram – mondta Niall.

-Te csak ne beszélj nekem,minek kellene neked egy alig 16 éves? – állt fel Fanni apja. – Az én lányomat nem fogod kihasználni,szólok előre! – mondta.

-Ezt nem hiszem el apa,hogy teheted ezt? – kérdezte Fanni – Ő nem olyan,mint a többi sosem használna ki – zokogott Fanni.

-Persze ezt csak addig mondja amíg meg nem szerez de aztán már nem érdekled.Szerintem az lesz a legjobb ha többet nem látjátok egymást – mondta

-Ez nem fog megtörténi apa – mondta Fanni és zokogva kiszaladt.

Utána akartam szaladni de Niall intett ,hogy inkább megy ő.Jól sejtette Niall.De igazából nem értem ,hogy mi ütőt az apjába,megsem próbálta ismerni Niallt pedig ha megtenné akkor teljesen más lenne a véleménye róla.

-Mi inkább megyünk – pusziltam meg Annát és a kijárat felé mentem.

-Fiú jösztök? – kérdeztem ,mivel ők lefagyva álltak az ebédlő közepén.

-Aha – bólogattak.

Kimentünk ,aztán gyorsan írtam Niallnek egy sms-t ,hogy mi hazamentünk.Nem akartam Fanni után menni vagy megvárni őket mivel tudtam,hogy most Fanninak is és Niallnek is magányra van szükségük.

*Niall szemszöge*

Már egy ideje csak szaladtam Fanni után semmi féle képpen nem akart megállni.Megváltás volt az amikor leült az egyik padra és nem kellet tovább utánna futnom.Leültem mellé és az arcát fürkésztem.

-Megsem próbált megismerni,csak elitélt.Sajnálom Niall – fordult felém.

-Nincs semmi baj – öleltem meg.Tudtam,hogy most erre van a legnagyobb szüksége.Olyan szorosan ölelt amennyire csak tudott és mélyeket lélegzett.Tudtam,hogy most itt az ideje,hogy kimondjam.Sosem gondoltam,hogy ezt fogom mondani valakinek de meg kell tegyem.

-Szeretlek – pusziltam meg a homlokát.

Furcsán nézett rám.Megijedtem a reakciójától,valamivel jobb reakcióra számitottam ha végre bevallom valakinek ,hogy szeretem de ez nem változtat semmin.

-Én is téged – mondta majd megcsókolt.

Igaza volt Becanak.Minden rendben lesz.Igaz ,hogy az est első fele nem sikerült jól de a második fele annál jobban.Ennél boldogabb sose lehettem volna.Most érzem először,hogy ez az érzés valódi,igaz és szívből jövő.Sosem gondoltam volna,hogy az otthonomtól ilyen távol fogok találkozni egy ennyire különleges lánnyal.

-Ne aggódj minden rendben lesz!-mondtam Fanninak,aki még most is sírt.

-Köszönöm,hogy itt vagy mellettem!-ölelt át még szorosabban.

Szavak sem kellettek,de értettük egymást.Egyszer csak hangos csörtetésre lettünk figyelmesek.

-Mit képzelsz magadról fiam?Nem voltam elég világos,hogy többet meg sem akarlak látni a lányom közelében?-ordítozott Fanni apja.

-Apa,ő más.Nem érted?Te is voltál fiatal!-mondta Fanni reszkető hangon,és megsimítottam a kezét.

-A kor,csak egy szám,akit szeretek az nem számít,hogy hány éves!-mondtam dühösen,de elcsukló hangon.

-Fanni,befelé!Niall,hagyd a hülyeségeidet és soha többé nem akarlak láni!-mutatott a ház felé.

Fanni felállt,és könnyes szemekkel nézett rám és azt suttogta „örökké”.

-Örökké szeretni foglak,és ha kell örökké várok rád!-kiáltottam utánna,de ekkor már az én szemem is könnyes lett.Ekkor Fanni apja egy megvető pillantást vetett rám és eltüntek a sötét estében.Itt ülök magamban egy padon,amin percekkel ezelőtt még itt volt mellettem életem szerelme.Tudtam,hogy nem szabad feladnom.Mindent megfogok tenni,hogy újra a karjaim közt tarthassam.De még így is nagyon fáj,hogy már  nem láthatom.Elindultam a sötét éjszakában egyedül hazafelé,azt se tudtam merre mehetnék,egyedül vagyok.Felhívok valakit.Rebeka.

-Szia Rebeka,Niall vagyok!Értem tudnál jönni Liammel?-mondtam majdnem sírva.

-Nyugodj meg Niall,ott vagyunk 5 perc.Maradj ahol vagy!-mondta,majd lerakta a telefont.

Azt hittem sosem telik el ez az 5 perc,de végre ideértek.

-Mi történt?-szólalt meg Liam.

-Én nem akarom elveszíteni őt,örökké szeretni fogom és mellette akarok lenni,értsétek meg!-tört ki belőlem a sírás.

-Kérlek nyugodj meg Niall,mi itt vagyunk melletted,segíteni fogunk mindenben,én holnap reggel átmegyek Fanniékhoz!-mondta Rebeka,és erre Liam és ő is megöleltek.Beszálltunk az autóba és elindultunk hazafelé.

*Fanni szemszöge*

Azt hittem itt van vége az életemnek.Pont most amikor nem a szerelem tudatába hanem egy csodálatos emberbe vagyok szerelmes,egy olyan ember veszi el tőlem akinek,tudom,hogy talán a világon a legfontosabb vagyok.Ő is volt fiatal tudhatná milyen érzés ez.Nem akarok és nem tudok Niall nélkül élni.Szeretem őt.

-Áll csak meg!-szólt utánam apám,amikor beértünk a házba.Csak néztem a földet,nem bírtam ránézni,a könnyeimtől amúgy sem láttam volna semmit.

I.fejezet 12.rész 1/2

                  Sziasztok!Meghoztam szokásosan az új részt.Személy szerint én elégé csalódót vagyok,mivel alig érkeznek hozzászólások.Alig van egy-egy hozzászólás a részekhez,ami nagyon lehangoló tud lenni.Hogyha nem kapunk vissza jelzéseket,akkor honnan tudjuk,hogy mégis jó vagy tetszik az amit írunk?De ez nem azt jelenti,hogy nem folytatjuk tovább,eszünk ágába sincs,sőt teljes gőzerővel dolgozunk a második fejezeten.Remélem,hogy ezzel nem sértettem meg senkit,egyáltalán nem annak szántam.És ne essék félreértés,hihetetlenül hálásak vagyunk nektek,mivel ugye mire jó egy író olvasok nélkül?Remélem ez a bejegyzés miatt egy olvasónkat se fogjuk elveszíteni.

                                                                                    Beca x.

*Rebeka szemszöge*

A város nézés elégé jól sikerült,bár a fiúk amit rendeztek,szerintem nem egyszer néztek minket hülyének az emberek.Szerencsére nem találkoztunk annyira sok rajongóval,mint reméltünk tehát nyugodtan fejezhettük be a város nézést.

Fanni már leszervezte az esti programot,úgyhogy estére mindenki megvan hívva vacsorázni Fanniékhoz.Harry nagyon furcsán viselkedett ma,úgymond egyáltalán nem kereste  a társaságomat.Mindenki a saját szobájában tevékenykedet,ahogy én is twittereztem MAGAMBAN a szobába ,mert ugye a két kis gerlice összeköltözött.Pont indultam volna volna zuhanyozni de kopogtak.

-Jöhetsz – ordítottam.

-Szia – jött be Harry az ajtómon.

-Szia – mondtam.

-Valamit megakarok kérdezni,persze ha nem akarsz vagy valami akkor nincs semmi baj – hablatyolt össze-vissza.

-Harry először mond és aztán eldöntöm de így nem fog menni a válasz adás ha nem mondod a kérdést – mosolyogtam bíztatóan miközben egy pár ruhát pakoltam be a szekrénybe.

-Lenne kedved randizni velem? –kérdezte

A ruha kiesett a kezemből úgy lefagytam.Remek,nem elég,hogy egy helybe állok ,mint egy fogyatékos de még a ruha is leesik.Felvettem majd bedobtam a szekrénybe és amennyire csak tudtam magabiztosan Harry felé fordultam.

-Igen – mosolyogtam.

-Rendben ,akkor holnap 7 órakor megfelel? – kérdezte.

-Persze – bólogattam.

-Akkor én megyek is – vigyorgót.

Ahogy kiment a szobából ugrálni és táncolni kezdtem örömömben az ágyamon.Sajnos észre sem vettem,hogy valaki bejött a szobába.

-Bocsi – mosolygott Harry – Itt hagytam a telefonomat – mondta majd kiment a szobából.

Tökéletes,ügyes vagy Rebeka,jól elszúrtad gondoltam magamba.Totál hülyének fog nézni.Vagy 15 percig álltam a szekrényem előtt ,hogy döntsem el miben fogok menni a vacsorára.Végül egy fehér szoknyát és egy kék csikós felsőt választottam mellé egy kék kabátkát ha esetleg később hideg lenne.

Bevittem a ruháimat a fürdőbe majd ledobtam a kagyló mellé,aztán úgy éreztem,hogy át kell menjek Fannihoz zuhanyzás előtt. Háth igen,szoktak lenni ilyen kirohanásaim néha-néha.

*Fanni szemszöge*

Niallel tévéztünk nyugodtan,amíg valaki be nem rontott.Hát ki más lenne ha nem Rebeka?

-Niall kifelé – mondta és leült mellém az ágyra.

-Miért? – értetlenkedtet Niall.

-Rendben,akkor megfogalmazom finomabban  - mondta – Menj egy picit ki mivel négy szem közt akarok beszélni Fannival – rebegtette a szempilláit Rebeka.

-Jah persze – mondta Niall.Egy gyors csókot lehelt a számra majd távozót.

-Jézusom de nyálasak vagytok – fintorgott.

-Találhatnál te is egy normális fiút és nem mindig mást kritizálnál – tettem a sértödötett.

-Na szóval,valaki randizni hívot,egy próbálkozásod van,hogy kitaláld – mondtam.

-Komolyan? – kérdeztem. – Na lássuk ...Az a cuki fiú a pékségből? – találgattam.

-Mi?Nem..Fanni te egy reménytelen esett vagy.Harry. – forgatta a szemét,viszont amikor a Harryhez ért vigyorogni kezdet, mint a tejbe tök.

-Komolyan?Hisz ez csodás – mondtam – Látad,mondtam én ,hogy valami lesz köztettek,de te sosem hallgatsz a jó öreg Fannira. – vágtam értelmes pofát.

Még egy picit beszélgetünk majd Rebeka távozott.Én is kezdtem készülödni a vacsorára.Bevallom már nagyon izgultam,hiszen ma fogjuk bejelenteni anyáéknak,hogy Niallel együtt vagyunk.Remélhetőleg minden jó lesz.

*Niall szemszöge*

Lementem a konyhába ahol Harry és Zayn ettek valamit.Kivettem a hütőböl egy pár paradicsomot, na meg az egyik szekrényböl a nutellát és elkezdtem késziteni a specialitásomat: a nutellás paradicsomos szendvicset.

-Na mivan Niall,kilökött az asszony? – nevetett Zayn.

-Haha..Nagyon vicces kedvedbe vagy Malik,különben nem, csak jött Rebeka és beszélni akart Fannival,aztán engem meg szépen kitessékeltek – mondtam.

-Szóval csak kilökött – nevetett Zayn.

-Elhívtam Rebekát randizni – mondta Harry.

-Na ne,ez csak egy rossz vicc ugye? – kérdeztem -  A nagy Harry Styles elhívott egy csajt randira,hogy aztán megfektesse.De szerintem le tehetsz erről haver,Rebeka nem olyan lány. – mondtam.

-Rebeka más mint a többi lány,vicces,okos és szép is ,tényleg meg akarom ismerni jobban,semmilyen hátsó szándék nélkül – mondta.

- Nem semmi Harry – veregette meg a hátát Zayn – Na de én most megyek készülődni – mondta és kiment a konyhából.

-Haver és is megyek,további jó étvágyat – mondta Harry és ő is elment.Tökéletes,nincs rosszabb mint magadba enni.Hamar bevágtam én is a 2 szendvicset majd elmentem készülődni.

I.fejezet 11.rész

       Meghoztuk  az új részt.Sajnos semmiféle képpen nem tudjuk feltenni 8 óra 22 perckor,úgyhogy inkább felrakjuk most.Nem nagyon vagyunk most a szavak emberei de azért reméljük,hogy tetszeni fog.Jó olvasást és tessék sokat komizni!

U.I : Nézzétek meg minnél többször a BSE-t,egyre közelebb vagyunk a 10,4 millióhoz.

                                                                                   Beca és Fanni x.

*Fanni szemszöge*

Csodálatos volt az egész este,a koncert meg minden,annak ellenére hogy Rebeka és Liam meghiúsította a romantikázásunkat Niallel.Hazaérve már csak egy zuhanyra telt az energiámból és Niallernek egy jóéjt puszira.Nyugodtan és boldogan hajtottam fejem álomra.

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem.Te jó ég ki lehet ilyenkor és mit akar?A telefon kijelzőjére pillantva anya számát láttam meg.

-Jó reggelt Anya!-szóltam bele álmos hangon.

-Jó reggelt,kicsim.Felkeltettelek?

-Igen,de nem baj ideje már felkelni!-mondtam.

-Milyen volt a tegnap esti koncert?Sajnos nem tudtunk apáddal elmenni!-mondta szomorú hangon.

-Ne aggódj,remek volt,tudod hogy nagyon régóta vártam már!-válaszoltam boldog hangon.

-Ha boldog vagy,én is az vagyok!Ma este áthozhatnád Rebekát és a fiúkat hadd ismerjük meg őket!

-Ott leszünk!Mikor menjünk?

-8-ra kész lesz minden!Várlak titeket,puszi!

-Puszi!-raktam le a telefont.

Gyorsan rendbe szedtem magam.Lezuhanyoztam és közben egy remek ötletem támadt.El mehetnénk város nézésre a srácok úgysem ismerik a várost.Laza ruhát vettem fel,és copfba kötöttem a hajam.

-Jó reggelt!!-kiáltottam,és lementem a lépcsőn.

-Cssshh,csendesebben,szét megy a fejem!-mondta Louis a fejét fogva,a kanapén ülve.

-Nem kellett volna annyit inni a tegnap este!-mondtam nevetve.

-De jó kedve van valakinek már korán reggel!-szólalt meg Niall.Oda jött hozzám és egy puszit nyomott az arcomra.

-Ha ilyen csodálatos emberekkel vagyok körül véve,csak jó kedvem lehet!-mondtam fülig érő mosollyal.

-Ki kiabál ilyen korán?-szólalt meg Zayn lefele jövet a lépcsőn.

-Nekem van egy csomag Haribo-m ez mindig segít másnaposság ellen!-szólalt meg Harry.

-Aki már tapasztalt az ilyesmiben!-vágott közbe Liam.

-Dobd csak ide!-szólalt meg rekedt hangon Lou.

-Na meg még mit nem!Ez csak az enyém!-szorította magához a tasak gumicukrot Harry.

-Hahó!Srácok,van egy jó ötletem!-szóltam közbe,és mindenki rám nézett.-Elmehetnénk várost nézni,úgysem láttátok még a várost,csak kívülről.

-Remek ötlet!Mindenki készülni!-szólalt meg Rebeka.És indult volna az emeletre,de visszahúztam.-Tessék?-nézett rám értetlenül.

-Szerintem lenne mit mesélj nekem!-néztem rá felhúzott szemöldökkel.

-Hát,na...Harry nagyon kedves ,helyes meg minden.Annyira  törődik velem.Igazából 1-szer kerültünk egymáshoz közel.

-Mondd már,ne kelljen mindent harapófogóval kiszednem belőled.

-Amikor a koncertre készülődtem,nemtudtam felhúzni a cipzárt a ruhámon,és ő pont akkor lépett be.Segített is,de közben elkezdte a nyakam csókolgatni,mintha égette volna a bőröm az ajka,pillangók repkedtek a gyomromban,leírhatatlan érzés volt.De aztán zavarba jött,és kirohant a szobából.

-Szerelmes!Én csak ennyit tudok mondani.-mondtam nyugodt hangon,de mégis nagyon örültem.-És te hogyan érzel?

-Nee Fanni,nekem ez még korai,még csak pár napja ismerjük egymást.Nehéz lenne eldönteni.-mondta piros arccal.

-Jól van,megértem,de én szúrkolok nektek!

-Köszi,hogy meghallgattál!-öleltük át egymást.-De menjünk inkább készülődni.

Én még megreggeliztem,és elindultam készülődni a szobámba.Fél órát álltam a kis utazó táskám előtt,igazából nem sok cucc van benne,de mégsem tudom mit vegyek fel.Ekkor kopogást hallotam.

-Bejöhetek?-kérdezte Niall.

-Gyere nyugodtan.

-Hát te még pizsamában?-belépve az ajtón kérdezte.

-Nem tudom mit vehetnék fel!-mondtam lehajtott fejjel.

-Bármiben gyönyörű vagy!-jött oda hozzám és emelte fel a fejem.

-Köszönöm!-pirultam el.Ő pedig lágyan megcsókolt.

Niall leült az ágyra és a telefonját nyomkodta és néha-néha rám pillantott.Meg is találtam a megfelelő darabot:egy fehér nadrág,lila felsővel és lila balerin cipővel.A kezemben fogtam a ruhám és Niallt néztem,vártam hátha észbe kap,hogy nem ül jó helyen.

-Hagylak öltözni,bár ha nem zavar akkor bent is maradhatok!-mondta mosolyogva.

-Lent találkozunk!-nevettünk fel.

Hamar átöltöztem a többiek már persze készen voltak és az ajtóban álltak.

-Na mostmár mindenki itt van indulhanánk!-szólalt meg Rebeka.

Niallel kéz-a kézben indultunk el,hiszen itt nem kell senki elöl bújkálnunk.Egész úton a mi nevetésünktől volt hangos az utca.A park bejáratához érve Rebeka így szólt:

-Mostmár próbaljatok kicsit civilizáltabbak lenni,emberek közt vagyunk és amúgy is be szeretnénk menni egy kastélyba is.-csitított minket.De mi ezen csak jót nevettünk ismét,és Rebeka rosszallóan csóválta a fejét.

-Ez a hely csodálatos,szeretem az ilyen kis városokat!-nézett körbe Louis.

-Szerintem is,de a lányok ebben a városban még szebbek!-válaszolt Harry perverz mosollyal erre mindenki felnevetett.

Körbejártuk a parkot végül a kastélyhoz értünk.

*Niall szemszöge*

Beléptünk a kastélyba és mintha mindenki átszellemült volna.Végre csend van,mióta vártam rá.Egy idősebb nő jött oda hozzánk igazából egy szót sem értettem mit mondott.

-Mit akar?-súgtam Fanni fülébe.

-Magyarul beszél...de csak a szabályokról,semmit ne érints meg és stb.!

-Jah,értem!-mondtam kuncogva.

A lányok gondolom megköszönték az útba igazítást és elindultunk megnézni a termeket.Beértünk a legnagyobb terembe,szerencsére mindenhol volt angol felírat is.”Bálterem”.Hmm.van egy jó ötletem-gondoltam magamban.

-Hölgyem egy tánc?-fordultam Fanni felé,félig letérdelve.

-Természetesen!-nevetett fel.

A többiek sem türték rezzenéstelen arcal,kitört belőlük a nevetés.Nem a tánctudásomról vagyok híres,de szerencsére Fanni vette a lapot és az egészet elhülyéskedtük.A végén megfogtam és a derekánál fogva közelebb húztam magamboz,gyengéden,de mégis szenvedélyesen megcsókoltam.

Végreeee! ♥

     Az egyik ok amiért nagyon örülök a mai napon,hogy végre megjelent a Best song ever-nek a videó klipje.Hihetetlenül jó lett.Nem is gondoltam volna,hogy ez lesz a videóklipnek a témája.Olvastam még az egyik hirportálon,hogy Harry a kővetkezőt nyilatkozta a BSE-vel kapcsolatosan: „A Best Song Ever messze a kedvencem azok közül, amiket eddig csináltunk. Egy kicsit különbözik az eddigiektől, ez egy kicsit... kicsit erősebb. Nem úgy értem, mint a Slipknot vagy valami. Úgy értem... a dob erősebb, a gitár erősebb. Szóval, nekem tetszik." Már alig várom  a többi számot,de egyenlőre még a BSE videóklipjét is úgy nézem,mintha legelőször látnám.A másik ok pedig az lenne,hogy ma 8 óra 22 perctől van 3 éve One Direction.5 fiú és egy álom.Nem úgy lettek sikeresek ahogy gondolták,de a sors össze hozta őket egy mint egy banda és mára világ egyik legsikeresebb fiú bandájáva váltak.Igazán büszkék lehetünk rájuk.Sőt szerintem magunkra is,hogy egy ilyen rajongótáborba tartozunk.Személy szerint azt hiszem,hogy a legszebb ajándék számukra az lenne,hogy a BSE döntse meg a youtubon a 24 órás rekordot,amit Miley Cyrus vezet.Ez azt jelenti ,hogy minnél többször nézzétek meg.Remélem sikerülni fog.Ennyit szeretnék mondani velük kapcsolatosan.A másik téma a bloggal kapcsolatos.Fannival megbeszéltük és mivel,hogy ma mégis “ünnepelünk” felrakom a kővetkező részt.A részt 8 óra 22 perckor akkartam feltenni.De mivel van egy kis időeltoldódás Románia és Magyarország között még nem tudom mikor tegyem fel.Ennyi lett volna,mivel csak egy kis 
“rövid” bejegyzést akkartunk,ami egy picit hosszabra sikerült.

U.I: A twitteren már kialakúlóban vannak a One Direction-ös trendek,akinek van twitter fiókja,segitsen be,csináljunk világtrendet.

                                     
                                                                                       Beca x.

                                                                     

I.fejezet 10.rész

              Halihóó!Meghoztam a 11. részt is.Valójában sokat gondolkoztam azon,hogy hogyan tegyem fel ezt a részt.Mivel elég hosszúra sikeredet,először kettőbe akartam osztani és aztán meg inkább felakartam tenni az egészet.Kb. egy fél óráig civakodtam magammal amire megszületett a döntés,tehát felteszem az egészet.Remélem tetszeni fog!Sajnos ez a rész után már csak 2 naponta fogok hozni új részt,mivel már feltettem az összes lemaradt részt!De addig is jó olvasást és élvezétek  a nyár minden egyes pillanatait mivel napról-napra egyre kevesebb időnk marad!

                                                                                          Beca x.

*Rebeka szemszöge*

Korán reggel felkeltem és elmentem a közeli pékségbe hogy hozzak a többieknek reggelit.A házban amikor elmentem még mindenki aludt annak ellenére ,hogy ma lesz a koncert.Mivel én vagyok az egyik szervező nem ülhetek a babérjaimon,minden tökéletes kell legyen.Amiután megvettem mindenkinek a friss pékárút betértem a sarki boltba venni még pár dolgot.Egy taxival hazafuvaroztatttam magamat.Annak ellenére,hogy már mindjárt 12 még a házba senki se kelt fel.Nem zargattam őket,mert aztán én lennék a kisördög aki nem hagya őket aludni úgyhogy hagytam egy üzenetet a hütőszekrényen ott biztos megtalálják ha legalábbis nem más akkor Niall.Egy 20 perc múlva már a helyszínen vagyok.Nagyjából minden kész volt,a koncert csak 6 órakor kezdődik és most még csak 1 óra és végre még a többiek is felébredtek.Elindultam hazafelé ,de most inkább gyalog  indultam el.Gondolkodni kezdtem,hogy mik történtek velünk röpke három nap alatt.Összefoglalva sok minden.Elöször is barátok letünk a One Directionnel ,másodszor Fanni Niall barátnője lett,harmadszor Harryvel nagyon jobban lettem egy pár nap alatt.Még más rajongóknak alig adatik meg az ,hogy találkozanak velük,nekünk már az is megadatot ,hogy egyházba éljünk velük 2 hétig..Ha valaki ezt elmondta volna nekem a történtek előtt szembe röhögném és egy bolondok házába küldtem volna.Egy dolog aggaszt:Fanni és Niall kapcsolata.Amedig még Niall itt van persze nincs semmi baj,de vajon mit fognak szólni Fanninak a szülei és Paul,mert tudtom szerint Paul is itt lesz a koncerten.Nem tudom miért rágodom ezen,mindig is sokat gondolkoztam hülyeségeken.Szerencsére nem tudtam tovább az elméleteimet folytatni ,mert a ház elé értem.Fúra jelenet fogadot amikor beértem:Niall kergette Liamet egy egész kanál gyűjteményel,Fanni meg Niall után szaladt és próbálta leállitani.Harry répa woodo-zot Louis meg sikítozva mentete még a menthető répáit.

-Mindenki álljon le –ordítottam ahogy csak birtam.Niall elejtette a készletet,Harry és Louis a répákat és ijedten néznek rám.

-2 óra múlt és ti még pizsamába,Harry te meg felmeztelenül szaladgáltok,ahelyet,hogy készülnétek – hadonásztam össze-vissza a kezemmel.

-De hova is kell készülni? – vakargatta Louis a fejét.

-Háth ilyen nincs – keltem ki magamból – Most komolyan senki se tudja ,hogy mivan ma 6 órakor? –futot végig a tekintettem a diszes társaságon.

-A koncert – kiálltott fel Fanni.

-Bingooo!- emeltem az égnek a kezem – Ha már igy kitaláltad világosítsd már fel a többieket is kérlek,addig én megyek és megnézzem ,hogy mekkora kárt csináltatok fent – mondtam és elindultam felfelé – Jah és még van 2 órátok,menjetek reggelizni,beszéltem Paullal és 4 órakor a helyszinen kell legyünk –ordítottam le.Mindenki elment reggelizni vagy inább ebédelni én meg elkezdtem egy picit összeszedni.1 óra alatt nagyjából rendbe ráztam a házat,amikor én is elmentem készülödni.Vettem egy meleg fürdöt majd elkezdtem öltözni.Egy lenge nyári ruhát vettem fel,mellé pedig egy fekete magassarkút.Egy gond volt ,hogy hátul a cipzárt sehogy se tudtam felhuzzni.Már egy 10 perce szerencsétlenkedtem vele ,amikor kopogtak.

-Bejöhetek? –kérdezte egy mély rekedtes hang.
-Igen,pont jókor – mondtam és elindultam az ajtó felé.Harry állt előttem egy egyszerű melegitőbe és fehér felsőbe ,de még igy is szivdöglesztően nézet ki.

-Szóval.. –vakargatta meg a tarkóját. –Csak azért jöttem,hogy megnézem ,hogy minden rendben van-e. –mondta.

-Nem egészen – mondtam,mire ő aggodalmasan felém pillantot – Nem tudom felhúzni a cipzáromat a ruhámon – kuncogtam.

-Azon könnyen segíthetünk – mondta

Megfordultam,finoman előre simitotta a hajam és gyengéden kezdte húzni a cipzárt.Az érintése perzselte bőröm ,azt hittem,hogy ott ájulok el.De amikor éreztem ,ajkának lágy érintését akkor már éreztem,hogy innén nincs tovább ,ténleg elájulok.

-Ne haragudj ,nem tudom mi ütött belém – mondta és zavartan távozot.

Nem tudtam mire vélni a hirtelen távozását ,de egyrészt én is furán éreztem magamat.Még egy pár pillanatig álltam a szoba közepén ,de aztán hallotam ,egy autó dudálását.Össze szedtem gondolataimat és amenyira csak tudtam ,magabiztosan indultam lefelé.Mindenki a kocsiba volt csak Harry nem.Paul kezdet ideges lenni ,mert úgye már egy 5 perce késik de pár pillanat alatt Harry is bekászálodot a kocsiba.

Az út a szokásosan olyan hangzavarba telt,mind általába mindig,mindenki mindenkivel beszélt.Néha Paul is elsütött egy-egy viccet,különben nagyon kedves ember,egyáltalán nem olyan amilyennek gondoltam,sokkal de sokkal más.Ahoz képest ,hogy a városunk nem nagy lakosságú nagyon sok rajongó van.A hátsó bejártanál mentünk be.A fiúk elmentek bemelegíteni addig mi Fannival az öltözöbe hülyéskedtünk.

-Itt is vagyunk! – nyitott be Zayn,aztán utána jött be a többi.Már csak egy óra volt a koncertig.Harry vette lefele a melegitőjét ,Louis a felsőjét,tejlesen elfelejtettem,hogy még át kell öltözenek.

-Na mi hagyunk bennetek átöltözni – mondtam és intettem Fanninak,hogy jöjjön.

-De mi nem vagyunk szégyelösek – vigyorgot Harry.

-Tudom én azt és el is hiszem,de mi inkább megvárunk kint – mondtam és kimentem a folyósora.Kb. egy fél óra múlva kijött Niall aki elment Fannival,igy hát egyedül maradtam.Lassan kijöttek a többiek is ,csak Harryt nem láttam.Bementem az öltözöbe és figyeltem ahogy szerencsétlenkedik a nyakkendővel.

-Segitenél vagy csak állsz ott? – kérdezte.

-Segitek gyere ide- válaszoltam – De amúgy sem értem,hogy miért viselsz nyakkendőt egy koncerten ,de mindegy. – mondtam

A magaságunk nem éppen volt egyforma igy könnyedén megtudtam neki kötni a nyakkendőt.

-Kész is vagy –mosolyogtam.

-Köszi – mondta és megigazitotta a zakóját. – Ami a szobádba történt .. – mondta de nem hagytam ,hogy befejeze.

-Az ott marad,hagyjuk inkább – kiméltem meg egy magyarázkodásal.

-Rendben – bólogatot.

-5 perc és kezdünk – jött be Paul.

Együtt mentünk ki majd a fiúknál széjjel váltunk.Még utóljára viszanézett amielőtt a színpadra ment volna,amit én egy biztató mosolyal jutalmaztam.A tömeg hatalmas volt,nem gondoltam volna,hogy ennyien lesznek.Fannival az egész koncertet végig tomboltuk de sajnos jött az utólsó szám.

-Két nagyon fontos lányt hivnánk fel a szinpadra ,akiknek ez az egész nem valósulhatott volna meg,Köszönjük Rebeka és Fanni – mondta Liam.

Fanni elindult a szinpad felé de én maradtam a helyemen ,én ugyan oda fel nem megyek.Két szék volt a szinpad közepén,az egyiken helyet foglalt Fanni,de a másik érintetlenül maradt.

-Rebeka ,gyere te is  - mondta Louis.

Én elkezdtem hevesen csóválni a fejemet.Eszem ágába se volt felmenni a szinpadra.

-Háth legyen. – mosolygot gonoszul és elindult felém.Elöször nem tudtam,hogy mit akkar,de amiután már a hátán “csüngtem” világos volt a terve mint a nap.A kis mocsok.Letett a székre majd valmi olyasmit súgott,hogy el ne próbáljak menni.A rajongók hangosan visítottak,néhányan még sirtak is.Szinte mindekinek a kezébe egy plakát volt.Nem volt mindegyik szimpla One Direction-ös voltak elégé perverzek is,mosolyra húztam a szám amikor láttam,hogy miket irtak rájuk.Nem is vettem észte ,hogy már elindult a WMYB.Amikor Harry szólója jött,ő hozzám lépet ,a kezét az arcomra tette és olyan közelre férközöt az arcomhoz ,hogy éreztem a meleg leheletét.Lefagytam,csak néztem,még pislogni se tudtam.Amiután véget ért a szólója vissza ment a fiúkhoz a szinpad elejére én pedig még mindig lefagytan ültem a székemen remélve ,hogy nem esek le.Vége lett a számnak Fannival lementünk mig a fiúk még fent a szinpadon beszéletek a rajongoknak.

-Mi volt ez? –  a szemöldökét Fanni.

-Semmi – mosolyogtam mint a tejbe tök. – Majd mesélek holnap – mondtam.

-Rendben – mondta.

Lassan a fiúk is  lejöttek a szinpadról majd elindultunk egy szórakozó helyre .Harryvel nem beszéltem semmit arról ami a szinpadon történt mivel ha ő nem kezdeményez beszélgetést róla akkor én se. Leültünk egy eldugot asztalhoz.Liam és én alig ittunk valamit.Mindenki nagyon jól szorakozot,addig amíg Fanni és Niall el nem akart menni “kettesben” de Liammel meghiúsítottuk a tervüket.Sajnos ránk maradt az is ,hogy mindenkit a saját ágyába tegyük de ezt is megoldotuk úgyhogy nyugodtan hajtottam fejemet álomba.

I.fejezet 9.rész

                     Megis hoztam az utolsó részt amivel lemaradtam!Tudom,hogy ez most nem ide tartozik de megjelent végre a Best song ever, legalábbis én csak tegnap hallotam végig először.Nem csalódtam a fiúkba nagyon jó lett,remélem,hogy a videó is ennyire jó lesz!Ennyi volt a mai mondóka részemről,holnap hozzom a kővetkező új részt!Jó olvasást! 

                                                                               Beca x. 

*Niall szemszöge*

Jó kis este,a lányok jól megszervezték,csak kezd hideg lenni.Mindenki nyakig fel van öltözve,csak rajtam van egy rövid újjú.Bemegyek veszek fel valamit.A szobámban gyorsan magamra kaptam egy felsőt.Remek ötletem támadt.Szép holdfényes este van,elhívhatnám Fannit sétálni.Remélem igent mond.Gyors léptekkel haladtam le a lépcsőn és kimentem a házból.A többiek kint voltak és körbe állva beszélgettek és táncoltak.Fanni mögé léptem,és gyengéden megérintettem az egyik kezét és a fülébe súgtam.

-Eljönnél velem sétálni?-kérdeztem suttogva.

-Természetesen.-mondtam mosolygva.

Elindultunk lassan egymás mellet.Megfogtam a kezét és ő összekulcsolta az enyémmel.Rá mosolytam,szavak sem kellettek,értettük egymást.

-Olyan szép augusztusi éjszaka van,hullócsillagokkal és te itt vagy mellettem!-mondtam mosolyogva.Szemei csillogtak a holdfényben.Felé fordultam és apró csókot adta szájára.

-Köszönöm,hogy itt vagy nekem!-mondta selymes hangján.

-Akár mikor számíthatsz rám!

Erre ő megölelt.Éreztem,hogy hideg a bőre.

-Fázol?-kérdeztem tőle.

-Eléggé!-válaszolt reszkető hangon.

-Gyere ide!-miközben levettem magamről a tréning felsőm.

-Akkor te fogsz fázni,hagyd csak.!

-Nem-nem,vedd csak fel!- ráadtam a felsőt és ölelkezve folytatuk sétánkat.Csendesen telt útunk,se ő,se én nem mondtam semmit.De ez a csend egyáltalán nem volt kinos.Mindketten csak élveztük a magánlétett,hogy senki se zargat.

-Niall...-mondta ,de nem fejeztte be.

-Igen? –kérdezte tőle.

Bátortalanul nézett a szemembe és megrázta a fejét.

-Inkább hagyjuk – mondta ahogy földet pásztázta.

-Hé,nem, mondjad nyugodtan,olyan rossz csak nem lehet,hogy nem mered elmondani . –próbáltam kiszedni belőle egy biztató mosoly segitségével,miközben mindvégig a szemébe néztem.

-Háth jó.. –mondta.- Anya megszeretne ismerni,de ha te nem akarod akkor semmi baj... – fejezte volna be a mondokáját de én lágyan megcsókoltam.

-Persze,hogy akarom – mondtam fülig érő mosolyal. – Már az első pillanatól nem voltál nekem közömbös,abban is biztos vagyok hogy többet akarok tőled mint egy szimpla barátságot vagy egy nyári szerelmet.Nem vagyok biztos hogy ez még szerelem de bármikor átalalkulhat azzá.És pont ezért nem lenne baj ha megismerném a családodat,már alig várom. – mondtam a szemébe nézve.Láttam ahogy egy könnycsep végig fut az arcán óvatosan lepusziltam ,majd átöleltem.Nem messze láttam egy padot oda vezettem és leültünk.Nem szólt semmit csak hozzám bújt és egy puszit nyomott a számra.

-Nézd!-és az ég felé mutattam.-Egy hullócsillag,kívánj valamit!

-Azt kívánom,hogy....csókolj meg!

Megcsókoltam és ezt mondtam:

-Ugye tudod,hogy ezt most hangosan kívántad?-kuncogtam.-Kívánságod számomra parancs!-nevettünk fel mindketten.

-Köszi!-nyomott egy puszit az arcomra.-Most te kívánj!

-Már mindenem megvan,itt vagy mellettem ennél több nem is kell.Talán...!-mondtam a végét kicsit elharapva.

Fanni rámnézett csillogó szemekkel várva a válaszom.

-Légy „hivatalosan is” a barátnőm.Lennél?-kérdeztem félve.

-Igen!-válaszolta boldogsággal teli hangon.

Átöleltem és csak ültünk a padon némán,de nem volt kínos a csend,csak élveztük egymás társaságát.

-Kezd hideg lenni!-törte meg Fanni a csendet.

-Induljunk vissza!-dobtam fel az ötletet.

Mire visszaértünk a többiek még mindig kint voltak és ahogy beléptünk a kapun minden tekintet ránk szegeződött.

-Hát ti meg merre jártatok?-kérdezte nagy szemekkel Louis.

-Jaj,Lou szerinted a szerelmesek merre járhatnak egy ilyen szép holdfényes estén?-mondta Harry vigyorogva.

-Gyerekek!Hagyjátok már őket is szóhoz jutni!-szólalt meg Liam.

-Sétáltunk!-mondtuk egyszerre.

-Ahha,persze,”sétáltatok”!-mutatta Harry a levegőbe az idézőjeleket.

-Ha más is lett volna akkor se a mi dolgunk lenne!-szólt közbe Rebeka.-De nekem akkor is tudnom kell róla!-vigyorgott.

-De valamit be kell jelentenünk,de ez itt is marad 7 ember között.Fannival együtt vagyunk,De egy kép sem kerülhet fel a netre,semmi szöveg Twittere rólunk,meg akarom őt óvni a médiától!-mondtam komoly hangon de mégis fülig érő mosollyal.

I.fejezet 8.rész

     Hát sziasztok!Már nagyon rég nem “találkoztunk”,amit nagyon sajnálok.Oka is van annak,hogy  nem tudtam hozni rendszeresen az új részt.Sajnos a számitogépem nem nagyon akkart elindulni,tehát hétfőn elküldtük,hogy javitsák meg,és csak mára tudtak megcsinálni.Tehát én nem tudtam felteni semmiféle képpen a részt.Fanni se,mivel ő elment táborba ami hétfőig tart.De mivel már 3 rész lemaradásunk van,szombaton is várható egy új rész meg vasárnap is!Remélem,hogy ezzel nem veszitjük el a feliratkozokat meg a rendszeres hozzzászolásokat.Jó olvasást kivánok! 

                                                                                            
                                                                                         Beca x.

*Rebeka szemszöge*

Már vagy 3 órán át vásároltunk,de engem már szoritott az idő.Megbeszéltem Harryvel ,hogy 4 óra fele elmegyünk biciklizni.Felfedező kedvébe volt és megtalálta nagymamám és nagypapám régi biciklijét,aztán meg eldöntötte hogy ő velem fog menni biciklizni.

-Fanni ,én  késébe vagyok ,úgyhogy most hagylak de találkozunk otthon – mondtam

-Oké,de hova mész?- kérdezte

-Harryvel biciklizni – mosolyogtam.

-Randi? – huzzogata a szemöldökét.

-Dehogyis,megtalálta nagyiék régi biciklijét és kerékperázni van kedve,azért hivot engemet mert az egyik rózsaszin a másik meg kék és egyik fiú se menne a pirossal..Gondolom - nevetvem.Magam sem tudom,hogy tudtam ilyen hülyeséget kitalálni.

-Jólvan menj csak. – mosolygot.

Kb. fél óra múlva már otthon is voltam.Harry azt mondta ha megérkeztem menjek a hátsó kertbe ő ott lesz.Elindultam arra felé de megvoltam győzödve ,hogy tuti elfelejtette.Lám-lám de nem,ott állt neki támaszkodva az egyik biciklinek.Amikor meglátott moslyogva jött felém.

-Mehetünk?- kérdezte.

-Persze – mosolyogtam –Különben van már úti terved? –kérdeztem

-Nincs,de gondoldtam,hogy mivel te már itt laksz majdnem 17 éve biztos tudsz valami jó helyet ahol tudunk biciklizni – mondta

-Háth mondjuk mehetnénk a közeli erdő felé – tettem fel az ötletet.

-Oké – mondta.

Elindultunk kifelé,majd jobbra kanyarodtunk és elindultunk az erdő felé.Egy ideig csend uralkodot rajtunk,némán bicikliztünk egymás mellet.

-Szerinted a korkülönbség számit a kapcsolatokba? – kérdezte.Valójából meglepet a kérdése de azért elkezdtem gondolkozni a válaszon.

-Szerintem egy kapcsolatba csak az számit ,hogy szeressék egymást a többi mint a korkülömbség a nem annyira  fontos,persze ez az én véleményem de szerintem te is egyet értesz,nem? – kérdeztem vigyorogva

-Hogy érted? – ráncolta össze a homlokat,de a szája végébe ott bújkált egy mosoly.

-Háth ott volt Caroline,ő és te közted is volt 16 év,gondolom  te már csak tudhatod – mondtam.

-Carolinnel sose volt komoly kapcsolatom csak egy ilyen barátság –extrákkal . –mondta

-Jah értem – nevettem fel.Igazából én se tudtam mi ezen a nevetni való de úgy éreztem hogy szükségem volt rá.

-Na most  mi van? –fordult felém teljes testével ami a bicikliről egy picit nehéz.Nem vette észre ,hogy pont egy tó mellet megyünk ,egy szempillantás alatt beelesett kerékpárostól.Azt se tudtam hogy sirjak vagy nevessek,de én inkább az utóbbit választottam.Lassan már a földön feküdtem a nevetéstől de ő még mindig kapálozott.Lassan kezdtem kételkedni abba a megérzésembe,hogy tud úszni.

-Rebeka,segits nem tudok úszni.- megkaptam a kérdésemre a választ de nem tudtam ,hogy mit csináljak.De ismét a jó énnem győzött.Kinyujtottam a kezem hátha igy sikerül neki kikapálozni de a kis szemétláda behúzott a vizbe.Ahogy már én is közelebb megismertem a tavat megállapitottam ,hogy nem is olyan mély.

-Én még segiteni akkartam és te megbehuztál,szemétség volt tőled  – mondtam szembrebbenés nélkül és olyan komolyan  ahogy csak tudtam .

-Csak egy kis viz,nem lesz semmi bajod tőle – mondta nevetve.

Csak most vettem észre hogy a jobb karomon egy elégé hosszú karcolás volt.

-Még is karcoltam magam – mondtam és a karcolásomat vizsgáltam.De ekkor Harry ellém lépet és gyengéden megpuszilta ott ahol a karcolásom volt.

-Most komolyan? – kérdeztem – Ez a varázs puszi, hogy elmúlik általába csak anyukáknál szokott használni,de jó próbálkozás -  mondtam és a  part felé kezdtem menni.

Szerencsésen kiértünk a partra.Én a ruhámat próbáltam kicsavarni a viztől ő meg a biciklijét halászta ki a vizből.De még mindig nem értem ,hogy lehet valaki olyan szerencsétlen ,hogy belesik egy tóba biciklistől mindenestől.Mondjuk ez Harryre vall,de ettől ő aranyos.

-Szerintem menjünk haza – mondta nevetve.

-Most miért nevetsz igy? – kérdeztem tőle összeszoritott szemekkel.

-Úgy nézzel ki mint egy ázott kutya. – vigyorgot.

-Háth köszi – fogtam meg a biciklimet és elindultam hazafelé.

-De egy aranyos és gyönyörű ázott kutya. –mondta alig hallhatóan.Úgy tettem  mintha nem figyeltem volna ,de az utolsó szó nagyon is elgondolkoztatott.Csak ez járt a fejembe amikor hirtelen valaki mellém jött.

-Úgye nem haragszol?- kérdezte

-Hát lássuk csak,belehúztál a vizbe és ázott kiskutyának hivtál ,nem egyáltalán – mondtam kissé ironikusan.

-Na kérlek – pislogott nagyokat.

 -Jólvan na –mondtam és mélyen a szemébe néztem.

-Akkor egy béke ölelés – mondtam és széjjel tárta karjat.Szorosan megölteltem és mélyen beszivtam bódito illatát.Annyira kellemes illata van,egyáltalán nem hasonlit a többiekéhez.Még egyet szivtam majd elengedtem.Pár pillanatig még egymást figyeltük.

-Szerintem siessük ,mindjárt sötétedig és kezd hideg lenni  - törtem meg a csendet.

 -Rendben menjünk- mondta.

Harry szinte az egész utatt végig mosolyogta,mint egy vadalma számomra  ismeretlen okoktól kifolyólag.

Lassan a házhoz értünk szerencséknre már mindenki kint volt a kertbe igy senki se tudot kérdezősködni,hogy mitől vagyunk csuromvizesek.

-10 perc múlva talalkozunk – mondta

-Rendben – mosolyogtam.Mégegyszer rám mosolygot majd elmentünk készülödni,hogy csatlakozhasunk mi is a többiekhez.