I.fejezet 6.rész

          Meghoztam szokásosan a legújabb részt is! Nagyon köszönjük a  hozzászolásokat amit a 6. résznél kaptuk! A kővetkező részt vasárnap fog felkerülni, de az sem kizárt, hogy már szombaton  fent lesz!

                                                                                        Beca x.

                                                 - Fanni szemszöge - 

  


Reggel furcsán éreztem magam amikor felébrenden.Ez a csók csak egy álom volt vagy valóság?Két érzés kavarog bennem.Egy féleképpen jó lenne ha igaz lenne,de pont én meg Niall?Muszáj valakivel beszélnem.Rebeka.Nincs kedvem senkivel találkozni,inkább írok neki egy sms-t.”Gyere át,muszáj valakivel beszélnem.”Alig küldtem el az sms-t,már jött is.

-Valami baj van?-nézett rám aggódóan és leült az ágyam szélére.

-Nem,nincs semmi,csak volt egy fura álmom,ami annyira valóságos volt.De kérlek maradjon köztünk.

-Természetes.Mi volt az?mond már.-kérdezte kiváncsian.

-Niall megcsókolt.-mondtam csendesen.

-Te jó ég!!És most honnan tudjuk meg hogy valóság volt-e?

-Nemtudom,de kérlek senkinek se szólj.-mondtam a lelkére kötve.

-Niallel muszáj lesz beszélni!!Majd én megoldom bízd rám.-mondta majd úgy kiviharzott a szobából,hogy időm sem volt utána kiálltani.Mi lesz most?És ha csak egy nagyszerű álom volt?Niall bolondnak fog nézni.

*Rebeka szemszöge*

Most rajtam a sor,hogy jóvá tegyem amit az úton elrontottam.Lementem az emeletről.A fiúk még aludtak,csak Niall állt a hütő előtt.

-Jó reggelt!Nincs mit enni,Niall?-kérdeztem.

-De van,csak még túl korán van,alig aludtam valamit!-mondta álmos hangon.

-Mit csináltál éjszaka?-kérdeztem gyanakvóan.

-Későn aludtam el,még nem szoktam meg  a helyet,lejöttem aztán még egy kis időt lent beszélgettem Fannival.-mondta a végét kicsit elharapva.

-Beszélgetetek?-kérdeztem.

-Igen,miért?-kérdezte.

-Csak kérdezem!-vontam meg a vállam és leültem.

-Jól van,látom te már tudod.Akkor azt jelenti Fanni felkelt.-mondta megadva magát.

-Hogyne tudnám,gratulálok,végre egy normális pali!-löktem oldalba.

-Na azért még nem olyan bíztos,hogy lesz is valami,de én szeretném!-mondta fülig érő mosollyal.

-Én is nagyon remélem!

Ezzel felsiettem az emeletre.Első utam Fannihoz vezetett.

-Húú igaz volt!És hogyan csókol.??-kérdeztem egy levegővételre.

-Tudtam,hogy igaz,éreztem.Csodálatos.Valami megfogott Niallben.Ha a csókra gondola,pillangók repkednek a hasamban.-mondta örömteli hangon.

-Örülök,de kérlek beszélj vele!!-mondtam bíztatóan.

*Fanni szemszöge*

Rebekának hála bátorságot nyertem.Gyorsan lezuhanyoztam,felöltöztem és lementem.Minden fiú lent volt és reggeliztek,így nehéz lesz,de megpróbálom.Rebeka rám tekinetett és így szólt.

-Liam,Louis,Harry,Zayn figyu srácok!Megvan a Spongyabob maraton DvD-n gyertek fel nézzük meg,Niall had egyen!-szólt,miközbe végig rám nézett.

Na megmentette az életem,attól hogy a fiúk még idő-nap előtt megtudjanak valami olyasmit ami még nem is létezik nagyjából.Odaléptem Niallhez.

-Niall beszélhetünk?-kérdeztem.

-Persze!-mondta teli szájjal.

-Edd meg először!-nevettem fel.

-Ez most fontosabb,mint a reggeli!-mondta otthagyva a reggelijét.

Leültünk a kanapéra,visszatértek az éjszaka emlékei.Megint itt.

-Ami az éjjel történt…-mondtam,de félbe szakított.

-Nekem sokat jelentet,de nem tudom számodra mit?

-Nekem is!-mondtam csendesen.

Ismét ott tartottunk ahol az éjjel.Mélyen egymás szemébe néztünk és most is ő kezdeményezett.Megcsókolt.Egy hangot hallottam a hátam mögül.Louis te jó ég?

-Bocsánat!!Srááááccoookk gyertek csak!-kiáltott Louis.

-Lou,te normális vagy??-kérdezte Niall.

*Rebeka szemszöge*

-Louis – trapoltam le a lépcsőn – Mi a bajod,miért ordibálsz? – de amint leértem már értettem.Niall és  Fanni egymás karjaiba voltak és gyilkos tekintettel néztek Louis felé.

-Szóval...ti most jártok? – kérdeztem.Lassan a többiek és leértek.Harry már a lépcső újjongot,nem csodálom h Niall és Fanni tiszta vörösek lettek.

-Még nem – mondta Niall.Na erre mindenki újjongani kezdtek.

-De ha lesz valami akkor szóljatok,jó? – beszéltem inkább Fannihoz hiszen elvártam,hogy nekem mondja el elöször.

-Persze ,hogy szólunk – mondta Fanni és mindketten elkezdtek hevessen bológattni.

-Na jól van akkor mindenki a saját dolgára,hagyjuk a gerlicéket hadd élvezzék egymás társaságát! –hessegettem őket.Már majdnem mindenkit elküldtem sikeresen csak Zayn még állt a tükör előtt haját igazitva.

-Zayn jól nézzel ki,sőt tökéletesen de mostmár irány,el innen – mondtam.

-Héé még egy percet kérlek,ilyen nagy tükör csak itt van – mondta.

-Dehogyis,van egy fent is ,menj! – mondtam neki.

Még egy puszit küldtem Nialléknek és felmentem én is a  szobámba.Kulcsra zártam az ajtót és az ágyra dobtam magam.Örülők nagyon  Fanninak,eddig mindig csak taplókkal akadt össze ,de most úgy érzem ,hogy megtalálta az igazit.Furcsán hangzik az ,hogy valaki megtalálja az igazit 15 évesen.Sőt az is.Már most érzem ha együtt lesznek mennyi megpróbáltatáson  fognak átmeni.A legtöbb kapcsolat itt bukik el.Vannak olyanok akik átvészelik ezt az időszakot és idövel a szerelmük a világon a legerősebb lesz de vannak olyanok akik ezt nem tudják megtenni.Háth remélem ,hogy a Fanniéké az elsőhoz fog tartozni de ha mégis nem ,én itt leszek neki. Talán majd egyer nálam is bekopogtatt a szerelem.De addig is le megyek és csinálok valami ebédet,mert ha én nem csinálok akkor  éhen fogunk halni.Pont amikor nyitottam volna az ajtót kopogtak.