I.fejezet 4.rész

     Sziasztok! Megis hoztam az 5. részt! Nagyon köszönjük a 3 feliratkozoknak és a 4 követőt bloglovin-on. Lehet, hogy kevés , de nekünk akkor is hatalmas öröm. Remélem ez a rész is elfogja nyerni tetszéseteket. Még annyit szeretnék mondani, hogy a  kővetkező rész hétfőn lesz feltéve. Jó olvasást!

                                                                                                  Beca x.


                                           - Niall szemszöge - 

              Itt vagyunk. Máris. Bár az út kicsit hosszú volt. Talán csak túl hírtelen reagáltam Harry beszólására, de nem hagyhatom, hogy elrontson valamit. Fanni egy csodálatos lány, remélem még jobban megismerhetem két hét alatt. Kiszálltam az autóból. Láttam, hogy Liam és Fanni valami komoly dologról beszélget. Nem akartam közbe szólni, félek, hogy talán elrontok valamit. Egy olyan dolgot ami talán még csak bennem kezdődött el.

A bőröndjeim a kezemben fogtam, nem tudtam merre menjek. Ekkor már mindenki a ház felé vette az irányt. Rebeka apja ment elől. Beléptünk a házba ,nagyon szép, otthonos kis faház, kint a város szélén a szőlős kertben.

- Na akkor ki kivel és hogyan alszik?- kérdezte Harry pimaszan.

- A lányok nem lesznek minden este itt!- vágta rá Rebeka apja.

- Sajnos.- mormogta Harry.

- Mit mondtál, édes fiam? – kérdezte Becanak az apja.

- Semmit – tette maga elé Harry, védelmezően a kezét.

- Jólvan, akkor hogy lesz?- szóltam közbe.

- Én-Louis, Liam-Zayn, Niall-mikor ki vagy magába? - röhögött Harry.

- Nekem megfelel az egyedül lét is.- mondtam nyugodt hangon, de mégis valami zavart.

- Fiúk, nem kell veszekedni mindjárt az első napon.- szólt közbe Rebeka.

Tudom, hogy hallotta a hangunkon, hogy mit is gondolunk Harryvel . Ekkor Fannira pillantottam aki az ajtóban állt magában.

A tekintetünk összeért, de ahogy rá pillantottam elfordította a fejét

Gondolataim menetét a többiek nyüsgölődése zavarta meg. Mindenki fel ment a szobájába. Én is elindultam. Szomorúan ballagtam fel a lépcsőn, még mindig Fanni tekintete lebegett a szemem előtt és ez fájt. Benyitottam egy szobácskába. Egy egy személyestől picit nagyobb ágy, szekrény, zöld panoráma és egy külön fürdő. El leszek itt két hétig. Kipakoltam nagy nehezen, bár nem sok ruhát hoztam. Kopogást hallotam.

- Gyere!- szóltam.

- Mi vagyunk azok!-szólt a két lány.

- Sziasztok!.

- Csak egy kis ajándékot szeretnénk át adni,és én bocsánatot akarok kérni az úton történtekért.-szólt Rebeka.

- Jól van nincs semmi baj.-válaszoltam nyugodtan.Ekkor Fanni egy kis dobozkát nyújtott át.

- Tudom,hogy szeretsz gitározni!-szólt csendesen.

- EZ csodálatos!!Köszönöm.-nyitottam ki a kis dobozkát, amiben egy zöld  pengető volt.

- Ez a minimum azért amiért 2500 km utaztatok.-Mondták egyszerre.

- Mi köszönjük,hogy itt lehetünk veletek!-öleltem meg őket .

- Amúgy majd ha ráérsz Fanninak szüksége lenne egy jó gitár tanárra!!-vigyorgott Rebeka.

- Ha Fanni is benne van semmi akadály, holnap kezdhetjük.- válaszoltam, hogy végre valami nekem is sikerülhet.

- Rendben. Ezzel is megvolnánk.-csapta össze tenyerét Rebeka.

Miútán elhagyták a szobát elkezdtem az új pengetőmmel gyakorolni.Remek volt, egész végig, csak lassú dalok jutottak eszembe.

                                                   
                                      - Rebeka szemszöge-
                                                        

          Niallnek átadtuk az ajándékot és benéztünk még a többi fiú szobályába is, hogy kiosszuk a maradék meglepiket.Louison és Harryn a sor. Bekopogtam, aztán gondolkozdás nélkül benyítottam. Természetesen a látvány nem volt minden napi, Harry félmeztelenül mászkált, Louis pedig valamit nyomkodott a telefonján.

- Hú, bocsánat! - szóltam közbe.

- Semmi gond gyertek csak, örüljetek, hogy Harry-n van ennyi kis ruha és nem fedte fel az ádámkosztümöt!-nevetett Louis.

- Óh, Helló lányok.!-szólt csábos mosollyal Hazza.

- Helló!-szólalt meg végre Fanni is.

- Na figyeljetek,egy kis személyre szóló ajándékot hoztunk mindenkinek!- válaszoltam.

- Köszönjük de igazán nem kellett volna.-szólt Louis, de még azt sem tudta mi is az ajándék.

- Juj,csíkos felső, örök emlék, köszönöm lányok!-ölelt meg minket Louis.

- Igazán nincs mit,valahogy megkell nektek hálálnunk amiért ennyit utaztatok!!-válaszolta fülig érő mosollyal Fanni.

Mostmár muszáj beszélnem ezzel a lánnyal.Olyan furcsán viselkedik.

-Cicus,téged mostantől Rebinek szólítalak!-beszélt Harry az ajándék macskához.-Köszönünk szépen minden lányok,elképesztőek vagytok!És nagyon kitartóak!

-Köszönjük,de ez nélkületek nem sikerült volna és a nagy szívetek nélkül!!-válaszoltam.

Felálltam és kimentünk a szobából.A következő Zayn és Liam.Bekopogtam ide is,de már nem mertem benyítni,

-Gyere csak be!-szólt Liam.

-Helló srácok!!-köszöntöttem őket.

-Gyertek üljetek le,pedig mi vagyunk nálatok vendégek,nem ti nálunk!!-vicelődött Zayn.

-Érezzétek otthon magatokat!

-Van egy kis meglepink nektek!-szólt Fanni.

-Zayn neked egy tükör,hogy mindig tökéletes legyen a séród .Liam neked pedig egy személyre szabott szív!!-adtam át az ajándékot.

-Köszönjük szépen lányok!!.mondták egyszerre.

-Mi köszönjük,hogy itt vagytok!-öleltük át őket.

Kiléptünk a szobából,Fanni a földszintre én a saját szobámba mentem.Nem tudom mi baja lehet Fanninak,hiszen a puszis dolgot már megbeszéltük,muszáj kiderítenem.

A ruháimat már a szobámba lelöktem és bementem a fürdöbe.A kádat ami egyben olyan zuhanyzó szerűség volt tele engedtem vizzel,majd tettem bele egy kis kakaó illatú tusfürdött. Kotorászni kezdtem az egyik fiókba mivel úgy emlékeztem, hogy útoljára amikor itt voltam hagytam egy pár illatosító gyertyát. És bingó,megvannak! Egy párat tettem a kád köré, meg gyújtottam őket és beleültem a kádba. Egy 30 perce már áztattam magam, amikor  a viz kezdett langyosodni. Körbenéztem a fürdöben és megállapitottam,hogy sikeresen elfelejtettem törölközőt hozni.

-Fanniii! – ordítottam ahogy birtam,remélve,hogy meghallja.Már elmúlt pár perc de sehol semmi,ebben a házban mindenki süket.

                                                            - Fanni szemszöge - 

-Jó,jó menj csak nyugodtan nem lesz semmi baj! – nyugtattam Beca apját.

-Biztos? – kérdezte agóddalmaskodva. – Mert ha van valami baj,csak hivjatok egy-kettő itt vagyok! – mondta

-Igen biztos,de most már menj! – mondtam neki biztatóan – Késő van,szia,jó éjt – csaptam be az ajtó az orra előtt.Vicces,hogy kidobtam úgymond a saját házából.

Elindultam a nappali felé ahol Harry és Louis dobolták egymást a popcornal.Háth igen,értelmes 19 és 21 évesek.Tovább mentem a konyhába ahol Zayn és Niall volt.Vagyis Zayn ívott és Niall meg azon probálkozott hogy holnap reggelre egy morzsaszem ne maradjon. Niall még nem vette észre hogy itt vagyok annyira elvolt foglalva a hütő kifosztásával. Leültem az egyik székre és élveztem a csendet amég még lehet. De a sors nem szeret engem, így mindig meg kell zavarnia valakinek és ez bizotsan most is így lesz.

-Fanniiii! – ordított Beca fentről. Tudtam, hogy valakinek valami most fog kelleni. Legalább a megérzéseim nem csalnak. Gondolkoztam , hogy mondjak valamit vagy talán hadjam, elvégre Rebeka nem az a személyiség aki nem tudna valamit megoldani. De a jóság megint nyert.

 - Mi kénne? MEGINT? – kérdeztem egy csöppnyi idegeségel a hangomba, egy perc nyugtom sincs pedig plusz 5-en vagyunk a házba.

- Egy törölköző, a fenti fürdőbe – ordította.

-Jól van mindjárt. – mondtam némi kedveséggel.

-Köszi! –válaszolt.

Elkezdtem gondolkozni mit tudnék csinálni, hogy egy picit én is megszívassam. Ez az megvan! Elindultam a nappali felé amikor a fiúk elé értem kikerekedett szemekkel bámultak mivel már mind az öten ott csücsültek .Na de mindegy ez most nem lényeges. Harryre van szükségem , hogy megvalósítsam a tervemet.