I.fejezet 9.rész

                     Megis hoztam az utolsó részt amivel lemaradtam!Tudom,hogy ez most nem ide tartozik de megjelent végre a Best song ever, legalábbis én csak tegnap hallotam végig először.Nem csalódtam a fiúkba nagyon jó lett,remélem,hogy a videó is ennyire jó lesz!Ennyi volt a mai mondóka részemről,holnap hozzom a kővetkező új részt!Jó olvasást! 

                                                                               Beca x. 

*Niall szemszöge*

Jó kis este,a lányok jól megszervezték,csak kezd hideg lenni.Mindenki nyakig fel van öltözve,csak rajtam van egy rövid újjú.Bemegyek veszek fel valamit.A szobámban gyorsan magamra kaptam egy felsőt.Remek ötletem támadt.Szép holdfényes este van,elhívhatnám Fannit sétálni.Remélem igent mond.Gyors léptekkel haladtam le a lépcsőn és kimentem a házból.A többiek kint voltak és körbe állva beszélgettek és táncoltak.Fanni mögé léptem,és gyengéden megérintettem az egyik kezét és a fülébe súgtam.

-Eljönnél velem sétálni?-kérdeztem suttogva.

-Természetesen.-mondtam mosolygva.

Elindultunk lassan egymás mellet.Megfogtam a kezét és ő összekulcsolta az enyémmel.Rá mosolytam,szavak sem kellettek,értettük egymást.

-Olyan szép augusztusi éjszaka van,hullócsillagokkal és te itt vagy mellettem!-mondtam mosolyogva.Szemei csillogtak a holdfényben.Felé fordultam és apró csókot adta szájára.

-Köszönöm,hogy itt vagy nekem!-mondta selymes hangján.

-Akár mikor számíthatsz rám!

Erre ő megölelt.Éreztem,hogy hideg a bőre.

-Fázol?-kérdeztem tőle.

-Eléggé!-válaszolt reszkető hangon.

-Gyere ide!-miközben levettem magamről a tréning felsőm.

-Akkor te fogsz fázni,hagyd csak.!

-Nem-nem,vedd csak fel!- ráadtam a felsőt és ölelkezve folytatuk sétánkat.Csendesen telt útunk,se ő,se én nem mondtam semmit.De ez a csend egyáltalán nem volt kinos.Mindketten csak élveztük a magánlétett,hogy senki se zargat.

-Niall...-mondta ,de nem fejeztte be.

-Igen? –kérdezte tőle.

Bátortalanul nézett a szemembe és megrázta a fejét.

-Inkább hagyjuk – mondta ahogy földet pásztázta.

-Hé,nem, mondjad nyugodtan,olyan rossz csak nem lehet,hogy nem mered elmondani . –próbáltam kiszedni belőle egy biztató mosoly segitségével,miközben mindvégig a szemébe néztem.

-Háth jó.. –mondta.- Anya megszeretne ismerni,de ha te nem akarod akkor semmi baj... – fejezte volna be a mondokáját de én lágyan megcsókoltam.

-Persze,hogy akarom – mondtam fülig érő mosolyal. – Már az első pillanatól nem voltál nekem közömbös,abban is biztos vagyok hogy többet akarok tőled mint egy szimpla barátságot vagy egy nyári szerelmet.Nem vagyok biztos hogy ez még szerelem de bármikor átalalkulhat azzá.És pont ezért nem lenne baj ha megismerném a családodat,már alig várom. – mondtam a szemébe nézve.Láttam ahogy egy könnycsep végig fut az arcán óvatosan lepusziltam ,majd átöleltem.Nem messze láttam egy padot oda vezettem és leültünk.Nem szólt semmit csak hozzám bújt és egy puszit nyomott a számra.

-Nézd!-és az ég felé mutattam.-Egy hullócsillag,kívánj valamit!

-Azt kívánom,hogy....csókolj meg!

Megcsókoltam és ezt mondtam:

-Ugye tudod,hogy ezt most hangosan kívántad?-kuncogtam.-Kívánságod számomra parancs!-nevettünk fel mindketten.

-Köszi!-nyomott egy puszit az arcomra.-Most te kívánj!

-Már mindenem megvan,itt vagy mellettem ennél több nem is kell.Talán...!-mondtam a végét kicsit elharapva.

Fanni rámnézett csillogó szemekkel várva a válaszom.

-Légy „hivatalosan is” a barátnőm.Lennél?-kérdeztem félve.

-Igen!-válaszolta boldogsággal teli hangon.

Átöleltem és csak ültünk a padon némán,de nem volt kínos a csend,csak élveztük egymás társaságát.

-Kezd hideg lenni!-törte meg Fanni a csendet.

-Induljunk vissza!-dobtam fel az ötletet.

Mire visszaértünk a többiek még mindig kint voltak és ahogy beléptünk a kapun minden tekintet ránk szegeződött.

-Hát ti meg merre jártatok?-kérdezte nagy szemekkel Louis.

-Jaj,Lou szerinted a szerelmesek merre járhatnak egy ilyen szép holdfényes estén?-mondta Harry vigyorogva.

-Gyerekek!Hagyjátok már őket is szóhoz jutni!-szólalt meg Liam.

-Sétáltunk!-mondtuk egyszerre.

-Ahha,persze,”sétáltatok”!-mutatta Harry a levegőbe az idézőjeleket.

-Ha más is lett volna akkor se a mi dolgunk lenne!-szólt közbe Rebeka.-De nekem akkor is tudnom kell róla!-vigyorgott.

-De valamit be kell jelentenünk,de ez itt is marad 7 ember között.Fannival együtt vagyunk,De egy kép sem kerülhet fel a netre,semmi szöveg Twittere rólunk,meg akarom őt óvni a médiától!-mondtam komoly hangon de mégis fülig érő mosollyal.